Autista gyermekekkel élni

Mindig mikor megérkezünk valahová ( vagy ha hozzánk jönnek ) mondom, hogy Csillánál meg kell várni míg ő közeledik és ne erőltessék magukat Csillára. Ugyanis amikor valaki nagyon erőlteti a dolgot, akkor Csilla annál jobban ellenzi.
Csilla vendégségben többnyire ugyan olyan közömbös és távolság tartó mintha út közben lennénk.
Csak a kezünkben hajlandó lenni vagy esetleg pár lépést tesz nélkülünk. Sokszor még enni sem hajlandó idegen helyen, csak a sajtostallérját amit viszünk neki.
Még ha olyan helyen is vagyunk ahol nem először van, ahol mondjuk körülbelül 3 havonta megfordul, pedig van gyerek is még sem érdekli.
Viszont néha azért minket is megtud lepni, de ez sajnos nagyon ritkán fordul elő. Körülbelül egy éve voltunk ott vendégségbe és akkor pár perc után oldott volt, és az a pár perc is csak a kutya miatt kellett hogy felmérje a terepet.  Most mikor mentünk szinte mintha haza érkezett volna. Könnyed volt, nem igényelte hogy a nyomában legyünk, egyszerűen jól érezte magát. Ott csak 2  kamasz volt és a több felnőtt, de ő még is nagyon jól érezte magát, még evett is egy keveset.
Szóval én úgy gondolom nem mindenkivel közömbös, hanem inkább nagyon leszűri ki azt akivel közelebbi kapcsolatot teremthet és azt ki az akivel jobb távolságot tartani. Megérzi ki az aki tiszta szeretettel közeledik hozzá és ki az akiből nem pozitív dolgok sugároznak.