Autista gyermekekkel élni

A háziorvos ugyebár tudja, hogy mindét kislánynak autizmusa van. Sajnos ebből Csilla aki kifejezetten nem tud várni és egy idő után erős dührohamot kap.
Ennek ellenére soha nem hívtak be előrébb, de még csak a betegek sem szóltak hogy menjek csak, mert látják nagyon kiakadt a kicsi. Ehelyett csak összesúgnak, hogy " milyen rossz anya", meg " hát ő nem hagyná hogy ekkora hisztit kicsapjon a gyerek" vagy mikor oda fordul a gyerekéhez és ezt mondja " látod milyen rossz az a gyerek ". Pedig nem rossz és látni is hogy ez nem hiszti, de még is könnyebb összesúgni, mint megkérdezni miben segíthetnek, vagy mi a baj.

Orvosnak már mutattam a " bocs kártyát " és megkérdeztem ezt figyelembe tudja-e venni.  Amire a válasz " Ő igen, de majd minden betegnek mutassam meg és kérdezzem meg őket is mindig. "
Tehát bár igent mondott, de jó formán egy nemleges válasszal ért fel. Ezután is mikor mentünk akkor mindig sokat kellett várni. Legutóbb Dórival mentem és már az ajtóból vissza is fordultam, mert annyira sokan voltak, hogy több órás várakozást nem bírt volna ki Csilla. Pedig rá otthon vigyáztak, de akkor is, hisz neki hosszabb időtartam után ha nem talál kiakad. Ennek az is oka hogy csak én tudom mikor mit szeretne, így ha nem tudja megértettni magát akkor egyre jobban kiborul.
Viszont ha úgy vesszük akkor ez normális, hisz ha mi magyarázunk valamit, de akinek mondjuk az sokadik magyarázat után sem érti meg akkor nyilván elkezd bosszantani a dolog.

Viszont épp összefutottam egy kedves ottani dolgozóval, vele mindig szoktam beszélgetni kicsit. Mindig olyan aranyos a lányokhoz és a betegekhez.Most épp hazafelé indult már, szóval egy darabig vele mentünk.

Elmeséltem neki, hogy majd holnap megpróbálok újra jönni, mert ma esélytelen volt a bejutás úgy hogy ne akadjon ki a manó és Dóri se essen össze. Mivel neki épp nagyon magas láza volt és eléggé szédült is.

Aztán teljesen meglepődött, hogy hát nekik sok auti gyerekük van és őket mindig előre veszik, ha esetleg nem szól anyuka hogy ott vannak de akkor is amint észreveszi őket már hívja is be.

Így megbeszéltük, hogy megnézzük magunknak ezt a másik orvost. Persze nem csak a sok várakozás elkerülése miatt. Hanem mert nem egyszer úgy állta az orvos az autizmushoz mintha fogalma sem lenne róla.

A máik orvoshoz mikor mentünk Dóri mondogatta " Addig nem érhet hozzám, míg meg nem ismerem. "
Mikor bementünk a dokihoz, akkor egy nagyon kedves türelmes orvos fogadott.
Mindent elmagyarázott Dórinak, mi fog történni vele. Miért nézzük és persze együtt is megbeszéltük a dolgokat. Az orvos alaposan megvizsgálta Dórit. Nézte a hasát, torkát, fülét...

Közben Csilla elején sírt, magára húzta a takarót, de az asszisztens odament hozzá játszani és szép lassan megnyugodott Csilla is.

A vizsgálatok végén Dóri kijelentette " Mostantól hozzád fogunk járni ". Én mondtam Dórinak, hogy ezt még előbb meg kell beszélnünk. Aztán abban maradtunk, hogy pár nap múlva úgy is kontrollra visszamegyünk és akkor aláírjuk a szükséges papírokat.

Örülök, hogy léteznek ilyen orvosok is és nem bánom hogy megnéztük. Dórinak szemmel láthatóan nagyon tetszett és Csilla is nyugodtabb lett a végére.