Autista gyermekekkel élni

Dóri csak megszokott ételeket szeret enni és ha kicsit is eltér valamiben, vagy esetleg régebben evett és már nem emlékszik rá, akkor már csak nagyon nehezen lehet rá venni, hogy legalább kóstolja meg. Esetleg ha meg kóstolja, akkor mivel a fejében az van hogy ez rossz, szinte azonnal köpi is ki. Próbálom meggyőzni, hogy nem is érezte az ízét, és próbáljon meg még egy kis darabot. Többnyire ez eléggé hosszadalmas győzködés, viszont ha sikerül elérnem, hogy az ízre figyeljen akkor többségében ő maga is rájön hogy az amit eszik finom, és gyorsan kér még.
Dórinál egy segítség, hogy tudom egészség mániás és azzal ha valami egészséges, és elmagyarázom neki miért az akkor sokkal könnyebb rávenni az étel megkóstolására.
Nagyon hajlamos a megszokott ételek függéséhez. Például volt olyan idő mikor csak vajas kenyeret volt hajlandó enni, vagy csak ketchup-os kenyeret. Ezeket a függéseket nagyon nehéz átváltani nála, de próbálom mindig elmagyarázni neki, hogy kell a változatosság.
Dórinál leginkább a hústermékek nagyon nehezen mennek. Undorodik a felvágottól, kolbásztól, párizsitól és ilyesmitől. Nem eszik gombát, mert szintén undorodik tőle.
Bármilyen levest készítünk annak csak az lehet a neve, hogy erő leves, mivel ez jót tesz neki, mert egészségesebb lesz. Ha mást mondunk neki akkor meg se kóstolja. Nem szereti ha a levesnek piros színű a leve, mivel ő túl zsírosnak gondolja.
Nem mindegy milyen ételt minek nevezünk. Például " kígyó uborka " rossz, mert a kígyó az egy rossz állat. " Vitaminos uborka "  az jó mert a vitamin egészséges, pedig a kettő ugyan az csak másképpen hívjuk. Bármilyen húst adunk neki, akkor csak csirkét mondunk, mert az egészséges. Levesben a marha húsnál észre veszi, hogy az nem csirke ezért azt mondjuk az a " puha hús ", így azt is megeszi.
Csillánál jelenleg nagyobb az étkezési probléma. Ő csak könnyen rághatót eszik meg, vagy kisebb darabokat egyben lenyel.
Nehezen eszik húst, pedig vágyik rá de nem tudja megrágni, ezért kiköpi. Mikor kisebb darabokat csípek neki azt megeszi, de csak ha a mi tányérunkból eszik. Mivel mikor a saját tányérából eszik akkor nem segíthetünk neki.
Egyedül szokta enni a rizst, tarhonyát és a tésztát. Tésztából kivétel a spagetti, meg a cérnametélt, mert nem tudja elrágni. Viszont ha a tányéromból kér akkorára tudom neki vágni hogy meg tudja enni azokat is. Tányéromból még elfogadja a leves zöldségeket, de ez nem mindig. Ha nem elég puha neki akkor inkább vissza köpi.
Gyümölcsöket szereti, de leginkább a savanykásabb ízűeket. Narancs, mandarin, banán ami ne legyen érett, mert az édes neki és nem eszi meg, alma savanyúbb és negyedekbe vágva, héjával együtt legyen, mert így a fogacskáival kikaparja a héjából.
Tejterméket ritkán eszik, azok közül a reszelt sajt, a krém túró, túró rudi és néha a yoghurt jön szóba.
Imádja a sajtostallért és a puffasztott kukoricát. Mindig kell hogy legyen a kezében vagy a közelében. Mikor úton vagyunk akkor is mindig a kezében tartja.
Csillánál a folyadék bevitel is probléma. 18 hónapos koráig csak anyatejet fogadta el. Ezután sikerült találnunk egy olyan eszközt amiből hajlandó volt inni. Sokat próbáltunk, aztán csak a KUBU-s üvegből volt hajlandó inni. Először csak baba vizet volt hajlandó fogyasztani egészen 23 hónapos koráig. Most decembertől meg csak almalét hajlandó inni, de ezt is csak KUBU-s üvegből. Naponta körülbelül 1-1,5 litert iszik meg, ami mennyiségileg jó. Mivel keveset eszik ezért örülök, hogy áttért  a vízről az almalére ( 100 %-os a gyümölcs tartalom miatt ), mert " laktatóbb " és " vitaminban gazdagabb " mint a víz. Viszont aggaszt a ragaszkodása, hogy ennyire nehéz őt is kimozdítani a megszokott étel és ital fogyasztásból.