Nálunk Csillánál és Dórinál is minden ugyan abban az időben zajlott. A mozgás fejlődés, a beszéd és a szobatisztaság is. Mintha ugyan az a gyerek lenne.
Szóval náluk már 5 hónaposan volt bili használat. Ügyesen csinálták tudták mit kell vele kezdeni. Aztán persze kis tapsi és dicséret is volt, aminek örült. Viszont figyeltem hogy ne legyen túlzottan nagy felhajtás körülötte, csak épp annyi hogy tudja jó dolgot csinált.( A túl nagy felhajtás is zavarhatja őket ilyenkor. )
Aztán nem tudni miért de ez abba maradt. Majd jó sok hónapra rá megint csak kedvet kaptak. Ekkor 1 éves koruk körül lehettek, mikor ismételten előjött, hogy nagyon ügyesen használták a bilit, de ekkor már néha a wc-re is ráültek.
Később ezt is teljesen elhagyták.
Aztán 2,5 éves koruk körül egyik napról a másikra használni kezdték a wc-t. Úgy hogy hiába volt rajtuk a pelus azt nem használták. Kibírták az egész napos jövés menést és a pelust száraz maradt. Sem éjjel, sem nappal nem volt semmi sem a pelusban.
Jelenleg biztonsági okokból még van Csillán pelus, de nem használja, és lassan el is hagyjuk, mert végre tegnap először belekakilt a wc-be. Ez azért fontos, mert bár láttam rajta a törekvést, de sajnos nem sikerült idáig neki.
Most viszont sikerült neki ami egy eléggé jó jel, hogy talán teljesen szobatiszta lesz.
Tehát a lényeg, hogy soha sem erőltettem a bilizést vagy wc használatot. Ha nem volt kedvük hozzá akkor nem használták, de mindig tudták hol van a bili.
Mert szerintem nagyon fontos, hogy lehetősége legyen arra hogy bármikor elmehessen ha azt ő szeretné.
Ha erőltetve van a bili vagy wc akkor egy fajta szorongás léphet fel ami évekig is eltarthat mire túlteszi magát rajta.
Így meg az ő döntése volt, hogy menni akart én meg a nyomában vagyok, hogy segítsek neki.
