Autista gyermekekkel élni

Elméletileg a védőnő azért van hogy segítse és nyomon kövesse a gyermek fejlődését. Viszont sokszor az elmélet és gyakorlat nagyon is különbözik.
Én személy szerint örülök, hogy csak évente 1 alkalommal kötelező a védőnő, mert a hozzá állása az autizmushoz nem elfogadható és engem nehéz kihozni a sodromból, de tegnap első mondta után szívem szerint hátat fordítottam volna neki.

Azt már "megszoktam", hogy minden találkozásunkkor, ha véletlen összefutunk azt mondja:
-Biztos auti? Hisz olyan szép és mosolygós.
-ááá nincs is vele gond, biztos csak én túlzok
-Még kicsi majd kinövi
-Az orvosok biztos nem mondták biztosra, csak feltételezik
Persze ezek és hasonló mondataira mindig szépen próbáltam elmagyarázni neki, hogy ez nem kinőhető, az orvosok nem viccből adták ezt a diagnózist és igen nagyon szép,mosolygós és okos is, de ez nem zárja ki az autizmust.

Januárba mikor betöltötte Csilla a 3 évet le is vittem státuszt csináltatni, aminek eredménye egy nagyobb dühroham lett és utána 1 napos orrvérzés, és több heteken át tartó feszült dührohamokkal dúsított napok. Na meg persze nem lett elkészítve a státusz mert járvány van...így azt beszéltük meg majd megvárjuk míg nem lesz járvány.

Most 1 hete a védőnő felcsöngetett, mondta látni akar, én épp rohanásban voltam így mondtam neki majd lemegyek valamikor. Persze a rendelése a lehető legrosszabb időpontban van, de megoldottam és lementem felkészülve az ő hozzá nem értésére. Úgy voltam vele gyorsan meglesz és utána 1 évig megint nem kell látnom.

Mikor meglátta Csilla babakocsiját


Akkor első szemmel látható döbbenet után ez a beszélgetés zajlott:
-Hát ez?-Kérdezte a védőnő
-A másik már kicsi volt neki, fájlalta a lábait, ezért muszáj volt neki egy nagyobb speciális babakocsi
-Ennyire nem jár?
-Igen ennyire nem jár utcán, mert ez nála pszichésen van
-Biztos maga miatt nem jár!-Na ez a mondata kicsapta a biztosítékot, hogy mondhat ilyet, hisz nyilván nem könnyebb nekem ezzel közlekedni, mintha sétálna. Nyilván az autizmusát nem én csináltam és a vele járó tüneteket nem azért csinálja Csilla, mert épp ez kényelmes neki. Hisz ő összenyomorgatott lábbal közlekedett eddig az előző babakocsiban és fájtak a lábai, de még sem ment.


Tehát nem kényelmi szempont volt neki, akkor miért hagyjam egy olyan eszközben ami rossz neki, ha van lehetőség egy jobb eszközre, ami fájdalom mentes. Ezzel nem csinálok neki rosszat.
Mind ez fél perc alatt gyorsan át is futott a fejemen és már nyújtottam is a kezem, és mondtam:
-Köszönöm, ha így állunk akkor jobb ha most én megyek is.
Erre persze rögtön hátrálni kezdett, hogy hát még sem, meg maradjak.
Na jó maradtam, mert kötelességem a státusz bár teljesen értelmetlen. Hisz úgy se azt x-eli be ami a Csilla állapotára igaz. De mindegy csak legyek már túl rajta.

Szóval Csilla az ott töltött 15 percből 10 percet belém csimpaszkodva ordított és menedéket keresett, közben lemértem és megígértem Csillának, hogy mindjárt elmegyünk innen. Ezért rá állt a mérlegre és a falhoz is ahol magasságát mértem.

Majd míg öltöztetem, elkezdi kitölteni a lapot. Persze az öltözködés már nyugtatólag hatott Csillára, mert látta onnét a ki utat.

Szóval elkezdi az általam lemért adatokat felírni, így legalább valami valóságos a lapon.
Aztán elkezd "kérdezni" kitölteni a papírt, úgy hogy nem is ismeri, de persze válaszolgatok és próbálom kijavítani az ő rossz meglátását.
-Látom szép a cipője, akkor nyilván semmi gond a lábával.-Gyorsan közbe vágtam.
- A jobb lába befelé áll és orthopéd cipőt visel.
- Szeme jó, nem pislog sűrűn.
- A szeme sűrűn tikkel és kb fél évente nézetjük is, de ez nem szemészeti gond, hanem autizmusa miatt.
- Beszéde szép és érthető.
- Azt azért én nem állítanám!
-De hát van olyan  2,5 éves aki egyáltalán nem beszél-Jó formán két szó töredéket mondott ott Csilla, szóval nem tudom honnét vette ezt, hogy szép tisztán beszél és annak ellenére hogy szóltam neki, még is azt jelölte be. Amúgy meg már 3 éves is elmúlt...
-Közvetlen.
-Nem, nem szereti az embereket!
-De engem mindig szeret és barátságos velem.-ezt a 10 perces ordításából és meneküléséből vonta le, plusz a maradék 5 percben kint volt a babakocsiban, hogy ne is lássa Csilla és akkor csöndben volt. De ha ez a közvetlen akkor milyen a nem közvetlen? Azért biztosra ment, mert megint az ő gondolatát és nem a valóságot jelölte be.
-Viselkedése kiegyensúlyozott.
-Nem vannak dührohamai!
-ááá dehogy is.-és megint azt jelölte be ami nem igaz. Ekkor úgy voltam vele, hogy kit érdekel. Minek mondok bármit is úgy sem érti meg és ennek hangot is adtam, mert mondtam:
-Akkor jelöljünk be mindent pozitívra, mindegy igazt vagy nem, csak a lényeg hogy jól fessen a lapon.

Továbbikaban folytatta hogy azokat jelölte be ami nem is igaz. Csak akkor ehhez minek oda vinni a gyereket? Minek kell a szülőnek válaszolni, ha nem is érdekli? 
Ez csak egy papír forma azt értem, de az a lényege hogy lássa majd 1 év múlva mennyit változott, de ebből aztán nem fogja látni...

Majd lemásolta és eljöttem. Remélem csak 1 év múlva találkozom vele, mert még véletlen sem kívánok vele összefutni!
Nem tudom hogy dolgozhat így itt...ráadásul ha olyan szülőnek mondja, hogy " Biztos maga miatt nem jár " aki még csak most kapott diagnózist és nem edződött még meg akkor az a szülő tényleg magát kezdi hibáztatni.