Ha úgy vesszük a beszéd két fontos részből áll egy autizmussal érintettnél. A beszéd használatának megtanulásából és a beszédmegértésből.
Nyilván vannak olyan autik aki tudnak beszélni, tehát megtanulták használni a beszédet, és vannak olyan autik is akik nem beszélnek viszont megértik a beszédet.
Mindkettő elsajátítása nagyon nehéz számukra, viszont a szülők sokat segíthetnek ebben.
A beszéd használatának megtanulása az nem egy egyszerű feladat sem az autizmussal élőnek sem a szülőnek mikor látja hogy már megtanult valamit, de utána elfelejti és akár hónapokig csend van.
Sajnos ez a visszaesés is az autizmus velejárója, de nem szabad sem csüggedni sem magunkat hibáztatni.
Adjunk nekik időt és előbb utóbb újra lesz kedvük a beszédhez.
Nekünk sokat segített az éneklés. Méghozzá a hangok formálásában. Valamiért nekik könnyebb az éneklés mint a beszéd így én azt csináltam hogy magammal szembefordítottam és túlzottan artikulálva énekeltem, ő meg leutánozta a szám mozgását így megjelentek a hangok.
Majd a továbblépésben a beszédbeindításban a tablett segítségét vettem igénybe, ami nagyon jól bevált.
Sajnos azonban nem minden auti tanul meg beszélni, de nekik is remek programok vannak amik segítik a minden napjaikat, hogy kifejezzék magukat. Ilyen például a PictoVerb és a NikiTalk. Ezek hasonló elven működnek mint a pecs kártyák használata, de szerintem jobb és azért kell nekik ilyen segítség mert attól hogy nem tudnak beszélni még nagyon is érthetik a beszédet.
Tehát a beszéd és beszédmegértés két teljesen külön álló dolog számukra. Vannak autik akik beszélnek de nagy gondot jelent a beszédmegértés és vannak autik akik nem beszélnek de megértik a beszédet.
A beszédmegértés nem csak akkor nehéz számukra mikor még nem tudnak beszélni, hanem akkor is mikor már jól és akár évek óta tudnak beszélni.
Ez pedig azért van mivel ő nekik egy-egy ismeretlen szó is a mondatban teljes bizonytalanságot jelent. Mikor látom a lányokon hogy nem értik amit mondok, akkor újabb és újabb szóval fejezem ki a legelső szót, míg meg nem találom a számukra megfelelőt. Néha egy adott szót teljesen körbe kell írni és olykor már úgy érzem magam mint egy szinonima szótár, de megéri hisz ezzel is tanulnak.
Ezen felül nehezíti náluk a szó szerint értés is a beszédmegértést. A szó szerint értés az mikor a szavakat egyértelműen értelmezik mondatkörnyezettől függetlenül.
Például Csillának nem mondhatom, hogy " Jó vagy, okos vagy,szép vagy..... " mert ő kijelenti " Nem é baba " az az ő egy baba. Tehát Csilla ezekben az esetekben a "vagy" szóra figyel ő pedig nem más mint egy baba.
De például mikor mondom köszönj a néninek azt mondja " tö néni " azaz " köszönöm néni "-t mond ahelyett, hogy elköszönne.
Dórinál már lehet használni ezeket a szavakat és mondatokat, de nála is jelen van a szó szerint értés.
Például nemrég mondta valaki neki, hogy:
- Egy cipőben járunk, mert ugyan oda megyünk és még én sem voltam.
- Mi???? De hát nem is ugyan akkora a lábunk...- Dóri reakciójából itt jól látszódik hogy ő mennyire szó szerint veszi a szavakat, viszont az is jól látható hogy ő a hosszú mondatokat rövidíti.
Például:
-Kiöblítetted már az ecseted? -A válasz igen lett volna, de ő már fogta is az ecsetet és öblített. Ugyanis csak azt értelmezte " Ecsetet öblíteni. "
Tehát a beszédmegértés is több részből áll, de kis odafigyeléssel megkönnyíthetjük nekik ezt a bonyolult folyamatot.
Fontos szempontok:
-Rövid tömör és lényegre törő mondatok. ( Lehetőleg kérést és ne kérdést használjunk )
-Kérdőszavakat többnyire nem értelmezik, vagy teljesen rosszul értelmezik. Ezért azok kerülése, míg szépen nem tudják használni.
Például:
-Hol van a kutya?
-Tettő vava -az az kettő kutya választ adta Csilla
A kérdőszavakat egyszerű feladatokkal lehet gyakorolni:
Ehhez nem kell más mint 2 db tárgy ( például zsepi és pohár ). Ezt a 2 tárgyat felhasználva teszünk fel kérdéseket. Mondjuk beletesszük a zsepit a pohárba, akkor megkérdezzük "Hol van a zsepi?" amire a helyes válasz " pohárban ". De tehetjük a zsepi alá is, ekkor is megkérdezzük "Hol van a zsepi?" , a "pohár alatt" a válasz...ezt még szabad fantázia alapján lehet variálni. A lényeg hogy egyszerű kérdés legyen és egyszerű a válasz is.
Az a jó ebben a feladatban, hogy ezzel nem csak a kérdőszavakat lehet gyakorolni, hanem a térbeni elhelyezkedést is, ami szintén nagy gond az autizmussal élőknél.
Sokszor elég ha kicsit alkalmazkodunk hozzájuk és így nekik is jobb mert megértik mit szeretnénk és nekünk is jobb mert tudunk velük kommunikálni. Kicsit más szemlélettel nézve hamar meglehet találni velük a közös hangot. Aztán lehet szép lassan nehezíteni a beszédet is, azaz a mondatok szerkezetét. de elsődleges szempont hogy felépítsük az alapokat.
Dóri beszédfogyatékosságról indult és ma már szépen beszél ( néha echolál ), versenyeken indul és bár rengeteg tanulásba került neki de sokat fejlődött az évek során. Neki még az írás és olvasás megtanulása is sokat segített, ekkor még csak 5 éves volt, de mivel érdekelte ezért megtanítottam.
Az írás és olvasás azért segített mert látta milyen betű után mi következik így kimondani könnyebb volt mint hallás után.
Még mindig vannak dolgok amik hiányosságok, de ez csak folyamatos és kitartó tanulással/ fejlesztéssel elérhető. A fejlesztés pedig a hétköznapi kommunikációra értem most mert az nagyon sokat számít.
Csilla is sokat haladt előre, egyre ügyesebb a beszédben, de még bőven van mit tanulnia. Viszont szerintem idővel ő is mindent megtanul majd.
A lényeg hogy nem csak az a fontos, hogy ők igazodjanak hozzánk és ne csak ők tanuljanak, hanem nekünk is igazodni kell hozzájuk és így együtt tudunk működni. Szépen fejlődnek majd és idővel mikor vissza tekintünk majd akkor látszódik hogy mennyit fejlődtek a beszédben.
Nekünk könnyebb megtanulni egyszerűen fogalmazni, hogy ők is megértsék mit szeretnénk és ha már megértik akkor sokkal boldogabbak lesznek és együtt működőbbek.
Gondoljunk csak bele, mikor például egy orvos, vagy ügyvéddel beszélgetünk és ami neki természetes szó, az nekünk olyan mintha másik földrészről jöttünk volna és jobb esetben megkérjük mondja el ez mit is jelent amit mondott, rosszabb esetben otthon kiböngésszük a neten mit is jelent.
Valahogy az autik is így érzik magukat mikor hosszasan kérünk vagy mondunk nekik valamit, és felét sem értik, ezért nem tudják megfelelően megcsinálni amit mondtunk neki.
Szóval próbáljunk kicsit egyszerűsíteni az semmibe sem kerül, csak egy kis odafigyelésbe.
